A MáSzinház a Teatr21-ben -- Varsó, Lengyelország, 2024 - 2. nap
A második nap délelőttje és kora délutánja a városnézésé. Kíváncsian várom a találkozást Varsóval, a lengyel emberekkel.
Közgazdász javában tanulja a nyelvet, anyukám szerint, mire hazamegyünk, beszélni is fogja. Anyukám előszeretettel feltételez általa kevéssé ismert emberekről nagy dolgokat, de ezúttal osztom a nézetét: Közgazdász szerint, ha valaki beszél oroszul, lengyelül és szerb-horvátul, az kb. beszéli a többi szláv nyelvet is. Látom rajta, feltett szándéka, hogy ő legyen az ezzel a képességgel rendelkezők egyike a világon.
A szállásunk környékét már körbenéztük, csudajó helyen lakunk, a centrumban, közel a Visztula, az óváros és minden, mi szem-szájnak ingere. Apropó szállás: ahogy mindenki más szerte a világon - és most elnézést azoktól, akik kevéssel beérik - indokolatlanul sokat reggelizem, hiszen “ingyen” van, finom és bőséges, ám ezzel kiváltom az ebédet, így napi két étkezéssel megoldjuk a kaja-elszámolás gondját is.
Irány az Óváros, ami előtt még rögtön a Szolidarnoszty emlékmű fogad, fotózunk, fotózunk, mert ez nekünk - lásd, élemedettek - maga a történelem az ő fuvallatával. A kapun áthaladva rögtön Kopernikuszba és az ő helio-centrikus világképébe ütközünk.
Varsó 90%- a elpusztult a II. világháborúban, minden újjáépített, még az emlékbe meghagyott városfal is új. A központi rész piactere a hangulatos éttermekkel, kávézókkal hívogat a pihenésre. A Királyi Palota, a Kis Felkelő szobra, a Barbakán, a színházak, az egyetemi campus árnyas ligetei - gyönyörködünk, barangolunk.
Majdnem megfeledkezünk arról, hogy dolgozni jöttünk, így sietősen indulunk a Teatr21 inkluzív előadását - melynek címe: Seven cruel stories - megnézni a Teatr Warszawa-ba.
Álljunk is itt meg egy baráti szóra, kedves Olvasó!
Bizonyám, hogy jól olvastad, a Tetr21 színház inkluzív előadásai nemcsak a Teatr21 helyszínén mennek, mi több, főleg nem ott, hanem szerte Varsóban, így a Varsói Színházban is! Telt házzal, repertoár jelleggel, hosszú időn át. A telt ház ez esetben kb. 200 nézőt jelent, gombostűt nem lehet leejteni a nézőtéren.
Megkaptuk a szkriptet angolul, így képben vagyunk, mit is fogunk látni: 7 rövid történetet a hibázás, kudarc témakörében, a központi figura, Brigitte Bardot köré szőve, akit egy gyönyörű, Down szindómával élő színésznő játszik. Hamar megvilágosodunk, hogy a központi téma megközelítése nem az általunk jól ismert köldöknézős, depresszív, önsajnáló, a szuicid hajlamokat felerősítő módon mutatkozik be, de nem ám!
Vicces, humoros, erős előadás, meglepő, szokatlan és nagyon provokatív elemekkel. Igazi forradalmi színház, ami ötvözi a költőiséget, az aktivizmust, az inkluziót és a hagyományos színházi kliséket. A 9 játszóból 5 sérült, 4 ép, a szövegmennyiség, játéklehetőség nagyjából egyenlő arányban oszlik meg közöttük, a karakterek megformálása pedig lehetővé teszi az adottságok legszélesebb körben való megmutatását és beépítését az előadásba.
A szöveget lengyelül vetítik, a sérült játszók beszédállapotának különbözősége okán. Lengyelül nézve is izgalmas, élvezetes, szórakoztató az előadás. Sok benne a zene, az ének, látványosak a díszletek a jelmezek. Hadd legyek kicsit demagóg: látszik, hogy van pénz az előadásban, nem pályázati nonszenszekből szorították ki sufni tuninggal a hozzávalókat. Egyáltalán nem meglepő módon a beletett pénz és a beletett gondolat, ötlet, munka, energia, kreativitás együtt egy bitangjó eredményt hozott. Lelkesítő az előadás, nemcsak az inklúzió okán, hanem hogy eszembe sem jut az inklúzió, a lehető legjobb fajta színházat látom, amiben magától értetődően vannak jelen fogyatékos emberek. Magabiztosak, erősek, jók, tudják, mi a dolguk és teszik, élvezettel, szabadon, önfeledten. Az ép és sérült színészek együttműködése példamutató, még ha lenne is ok segítő mozdulatra, nincs segítői szándék, kollegalitás van, közös ügy és az azért való “meghalás” a színpadon.
A 3.5 óra embert próbáló mindettől függetlenül. A végén állva tapsol a nézőtér, mert már felállni is jó. Mi is lelkesen ünnepeljük a színészeket, mert hihetetlenül inspiráló azt látni, hogy hova lehet eljutni az inkluzív színházzal.
MáSzínház, Magyarország, készülj, visszük haza az élményeket, az inspirációt!